Ytong  vagy  Gipszkarton?

2024.04.01

Két építőanyag összehasonlítása: Ytong és gipszkarton

Ebben a cikkben két, hasonló tulajdonságokkal rendelkező építőanyagot, az Ytong pórusbetont és a gipszkartont hasonlítjuk össze, különös tekintettel az épületen belüli válaszfalak építésére. A vélemények erről a témáról nagyon megoszlanak, pedig az eredmények sokszor hasonlóak. Érdemes tisztázni, hogy a hagyományos vörös tégla most nem szerepel az összehasonlításban, mert más kategóriát képvisel.

Sokan ragaszkodnak a hagyományos vörös téglához, és nehezen fogadják el a modern anyagokat, pedig ezek is kiváló tulajdonságokkal bírnak. Mi most kizárólag a belső tér felosztására alkalmas anyagokat vizsgáljuk.

Fontos megjegyezni, hogy bár az Ytongból nemcsak válaszfalakat, hanem főfalakat is építhetünk, a gipszkarton elsősorban csak válaszfalakhoz használatos, ezért főfalak tekintetében nem is hasonlíthatók össze.

Most nézzük meg először az Ytong pórusbeton tulajdonságait és felhasználási lehetőségeit.

2024-es tájékoztató árak a válaszfalakhoz

Az alábbi árak kizárólag az anyagköltséget tartalmazzák a válaszfalak felépítéséhez, munkadíj nélkül, és a festés előkészítéséig érvényesek. Az ár nem tartalmazza az anyagbeszerzést, a pakolást, valamint a padlózat és bútorzat takarását.

Az anyagárak között gyakorlatilag nincs jelentős különbség az Ytong és a gipszkarton esetében. Fontos azonban, hogy a gipszkartonhoz többféle kiegészítő anyagra van szükség, viszont a kivitelezési idő jóval rövidebb.

Ha számít a súly, akkor kétségkívül a gipszkarton a jobb választás: akár fél tonnával könnyebb azonos felület esetén.

Amennyiben ajtónyílást is tervezünk a válaszfalba, az Ytong fal ára nem változik, mivel az áthidaló ára benne foglaltatik a felületárban. A gipszkarton fal ára viszont kissé emelkedik, mivel az ajtónyílás két oldalára erősített profilokra van szükség, ami néhány ezer forint plusz költséget jelent.


Ytong válaszfal (5 m széles × 3 m magas × 10 cm vastag, ajtó nélkül)

  • Anyagszükséglet: 123 db Ytong elem, összesen 86 100 Ft

  • Ytong súlya: 7,9 kg/db × 123 db = 972 kg

  • Ytong ragasztó: 5 zsák × 3 500 Ft = 17 500 Ft

  • Ragasztó súlya: 5 zsák × 25 kg = 125 kg

Összes anyagköltség: 103 600 Ft
Összes súly: 1 097 kg
Elkészítési idő: minimum 8 óra


Gipszkarton válaszfal (5 m széles × 3 m magas × 10 cm vastag, ajtó nélkül)

  • Szerkezet: 5 cm-es profilra kétoldalt két réteg normál kartonlap (2000×1200×12,5 mm), benne üveggyapot szigeteléssel

  • Anyagszükséglet profil: 13 db, összesen 26 000 Ft

  • Profilok súlya: 13 db = 26 kg

  • Anyagszükséglet gipszkarton lap: 25 db, összesen 62 500 Ft

  • Gipszkarton súlya: 25 db = 575 kg

  • Üveggyapot szigetelés: 15 m², 14 000 Ft

  • Üveggyapot súlya: 1 db = 15 kg

  • Csavarok, dűbelek: 3 000 Ft

Összes anyagköltség: 105 500 Ft
Összes súly: 616 kg
Elkészítési idő: minimum 4 óra

AZ YTONGRÓL

Ipartörténet és technológia

Az Ytong egy természetes alapanyagból közvetlenül előállított építőanyag, melynek fő jellemzői közé tartozik a kiváló hőszigetelő képesség, a könnyű megmunkálhatóság és a magas nyomószilárdság. A pórusbeton, melyet ezekre az alapokra fejlesztettek ki, további előnyökkel is bír: tartósság, kiváló páraáteresztő képesség és tűzállóság is jellemzi. Jelenleg világszerte évente több mint 8 millió köbméter pórusbetont gyártanak, az Ytong pedig az elmúlt közel 100 év során az egyik legismertebb és legsikeresebb márkává vált Európában.

Magyarországon a pórusbeton gyártása az 1960-as évek elején indult meg, akkor még gázbeton vagy gázszilikát néven ismerték. Az évek során a hazai termékpaletta is bővült, megjelentek a vasalt pórusbeton áthidalók és pallók is.

Az Ytong különlegessége, hogy a blokkok milliónyi légbuborékból állnak össze, ezáltal könnyűek, mégis masszívak. Könnyen formázhatók, vághatók, fúrhatók és faraghatók, ami megkönnyíti a munkát. Az egyenes élek és a mérnöki pontossággal kialakított nútok pedig pontos illeszkedést tesznek lehetővé – ez a megoldás azonban csak bizonyos téglatípusokon érhető el. Az Ytong súlya mérettől függően 4 kg és 31 kg között változik, jellemző mérete 60 cm hosszú, 20 cm magas, míg a vastagság 5 cm-től 45 cm-ig terjed. Különleges igényekre 50 cm hosszúságú elemek is gyárthatók.

Gyártás és környezetvédelem

Az Ytong pórusbeton fő alapanyagai a kvarchomok, a mész, a cement és a víz. A magas kvarctartalmú homokot golyós hengermalomban finomra őrlik, majd számítógépes vezérléssel keverik össze a többi hozzávalóval. A keveréket formába öntik, és a pórusképző adalék hatására az anyag megduzzad, térfogata megnő, így keletkeznek a zárt pórusok milliói. Ez a pórusszerkezet biztosítja a termék kiváló hőszigetelő képességét.

A formába töltött keveréket 60°C-os hőalagútba helyezik, ahol 8-12 óra alatt eléri kezdeti szilárdságát. Ezután az előszilárdult tömböket kivágják és egy második, 100°C-os hőkezelésnek vetik alá. Végül nagy nyomású, gőzzel fűtött zárt tartályban teljesen megszilárdulnak, és megkapják végleges fizikai tulajdonságaikat. A termék stabil kristályszerkezete a kalcium-hidroszilikátnak köszönhető, amely hasonló a természetes Tobermorit ásványhoz, ez adja az építőanyag rendkívül hosszú élettartamát.

Ha az építőanyagok zöld rendszámot kapnának, az Ytong egyértelműen az élmezőnyben lenne. Természetes alapanyagokból készül, előállításához alacsony energia szükséges, a gyártás során nem keletkeznek melléktermékek vagy hulladék, és nem szabadulnak fel mérgező gázok. Ezek a tulajdonságok hozzájárulnak a környezet védelméhez, amit egy független tanúsító szervezet környezetbarát védjegy használati jogosultságával is igazolt.

A modern építőiparban ritka az olyan termék, amely kizárólag természetes anyagokból készül. Az Ytong viszont teljes mértékben természetes, hiszen mész, kvarchomok és víz megfelelő arányú keverékéből áll össze. Ez a mesterségesen előállított mészkőhöz hasonló anyag semmilyen káros hatást nem gyakorol sem a benne élőkre, sem a környezetre.

Felhasználási területek és megmunkálhatóság

Az Ytong ma már széles körben használt építőanyag, és Magyarországon is egyre népszerűbb az építkezők körében. Több nagyobb épület is bizonyítja, hogy az Ytong megbízható és elismert anyag. Bár panel elemek formájában még ritkábban találkozni vele nálunk, máshol már egyre többen alkalmazzák.

Az Ytong használata egyszerű és kényelmes, hiszen precízen, egyforma méretben gyártják az elemeket. Ez megkönnyíti a munkát, és akár már pár milliméteres vakolattal is szép, sima felület érhető el, mivel az anyag nem feltétlenül igényel vastag vakolatot.

Az Ytong téglának sok-sok pozitív adottsága van, mint például:

Páraszabályozás

Az Ytong téglából készült falak egyik legnagyobb előnye a kiváló páraszabályozó képesség. Míg a hagyományos, utólag hőszigetelt téglafalak sokszor bezárják a falakat, és így a pára könnyen nedvességgé, penésszé alakul, addig az Ytong természetes módon szabályozza a páratartalmat. Ez megakadályozza a nedvesség lecsapódását a falakon, így a lakás egészséges, penészmentes klímáját biztosítja, ami valóban komfortossá teszi az otthont.

Hő- és hangszigetelés

A hőszigetelés manapság minden lakóház esetében kiemelt fontosságú, ám a hagyományos téglaépületeknél ez gyakran magas pluszköltségekkel jár. Ezzel szemben az Ytong tégla anyagának és szerkezetének köszönhetően már önmagában kiváló hőszigetelést nyújt, így megfelelő vastagság mellett nem szükséges utólagos külső hőszigetelést alkalmazni. Ez jelentős megtakarítást eredményez, miközben csökkenti a hőhidak kialakulásának esélyét is.

A hőszigetelés mellett a hangszigetelés is fontos szempont. Az Ytong szerkezete apró légkamrákból áll, amelyek nemcsak a hőt, hanem a zajokat is hatékonyan csillapítják. Egy 15 cm vastag válaszfal sima Ytongból akár 44 dB léghanggátlást biztosít, míg a "gt" jelölésű, Silka névre hallgató Ytong akár 50 dB-t is elérhet – ezek az értékek jóval felülmúlják a hagyományos tégla hangszigetelési képességeit.

Teherbírás

Az Ytong téglákról sokszor él az a tévhit, hogy mivel könnyen alakíthatók, ezért nem elég erősek. Pedig ez nem igaz! Az Ytong teherbírása kiváló, így akár teherhordó falak építésére is tökéletesen alkalmas, hasonlóan a hagyományos téglához. A szerelvényezés során sem törik könnyen, ezért bátran rögzíthetünk rá bútorokat, polcokat, bojlereket – csak arra kell figyelni, hogy a megfelelő típusú dűbelt és csavart használjuk. Az anyag nyomószilárdsága típustól függően általában 3 és 4,7 N/mm² között mozog.

Tűzvédelem

Az Ytong egyik legnagyobb előnye a kiváló tűzállóság, hiszen kizárólag éghetetlen anyagokból készül. Rendszerben alkalmazva szinte teljes mértékben ellenáll a lángoknak, így fokozott védelmet nyújt tűz esetén. Az anyag az A1-es, azaz nem éghető tűzvédelmi osztályba tartozik, ami a legmagasabb besorolásnak számít.

Vízállóság

A vizesedés sok lakóházban komoly problémákat okozhat. Ha egy hagyományos kerámiatégla nagy mennyiségű vízzel érintkezik – például csőtörés vagy beázás miatt – a falszerkezet gyakran maradandó károsodást szenved, amit salétromosodás követ, és csak bontással, valamint új építőanyag beépítésével lehet orvosolni. Az Ytong esetében azonban nem kell ettől tartani: ha nedvesség éri a blokkokat, azok gyorsan kiszáradnak, nem szívják magukba a vizet, így nem károsodnak. Ezáltal csőtörés esetén az anyagi kár is kisebb lehet.

A GIPSZKARTONRÓL


Ipartörténet és technológia

A gipszkarton feltalálása az 1800-as évek végére tehető az Egyesült Államokban. Az első változatok inkább csempe méretű lapokhoz hasonlítottak, és így kerültek piacra. Ipari méretekben az 1910-es évektől kezdték alkalmazni, azonban Európában csak 1938-ban jelent meg. Németországban az 1950-es évektől vált széles körben ismertté a Rigips márka, amely elsősorban belső válaszfalak építésére szolgált. Napjainkban a gipszkarton világszerte elterjedt építőanyag, amely várhatóan fokozatosan kiszorítja a hagyományos téglából épített válaszfalakat.

A gipszkarton alapanyagai rendkívül egyszerűek és környezetbarátok: gipsz és kartonpapír. A gyártási folyamat során kizárólag gőz keletkezik, nem bocsátanak ki káros anyagokat vagy radioaktív sugárzást. A gipszkását formázóasztalon terítik egy előkészített kartonpapírra, majd még puha állapotban ollóval méretre vágják. Ezután szárítóba kerül, ahol eltávolítják a felesleges vizet. A kész lapokat hosszanti és manapság már rövid oldalon is fózolják (szegélyezik), ami megkönnyíti a szerelést és a fugázást.

Magyarországon a gipszkarton viszonylag későn, az 1960-as években terjedt el, amikor a tetőtér-beépítések váltak népszerűvé. Ekkor még favázra szegezett deszkákat használtak, amelyek nyáron túlmelegedést, télen gyors lehűlést okoztak. Később megjelentek a pozdorja és faforgácslapok, azonban ezek műanyag kötőanyagaik miatt formaldehidet bocsátottak ki, ami egészségkárosító hatású volt. Cementkötésű faforgácslapokat is próbáltak, de ezek törékenyek és nehezen alakíthatók voltak. Végül 1989-ben a gipszkarton betört a magyar piacra, és azóta is az egyik legnépszerűbb belső válaszfal anyagként használják.


A gipszkarton előnyei és hátrányai

Hátrányok:

  • Nem vízálló, ezért nedves helyiségekben nem használható hagyományos formában.

  • Teherbírása korlátozott, így nem alkalmas szerkezeti vagy nagy terhelésű falak építésére.

  • Vizes környezetben impregnált vagy hidrofób adalékokkal kezelt lapokat alkalmaznak, amelyek jobb páratűrő képességűek, de nem teljesen vízállóak.

Előnyök:

  • Környezetbarát és klimatizáló: Képes a levegő páratartalmát szabályozni, felveszi a nedvességet, és száraz időben vissza is adja, ezáltal komfortos, egészséges beltéri klímát biztosít.

  • Tűzálló: A benne lévő kristályvíz hő hatására elpárolog, tűzoltó hatású, így a gipszkarton nem éghető.

  • Kiváló hőszigetelő: Alacsony hővezető képessége miatt hozzájárul a kellemes belső hőmérséklethez.

  • Egyszerű szerelhetőség: Könnyen vágható, alakítható, gyorsan beépíthető, minimális porral és hulladékkal jár.

  • Sokoldalú felhasználás: Alkalmas válaszfalak, álmennyezetek, előtétfalak, tetőtér-beépítések készítésére. Lehet glettelni, festeni, és rejtett világítás vagy design elemek kialakítására is kiváló.

  • Hangszigetelés: Többrétegű kivitelben, valamint speciális blue acoustic lapokkal magas hanggátlási érték érhető el.

  • Tűzgátló lapok: Kaphatók külön tűzgátló gipszkarton lapok is, növelve a biztonságot.

  • Szakértelmet igényel: Fontos a precíz kivitelezés, különösen ajtók beépítésénél és többrétegű szerkezeteknél, mert a hibák gyorsan problémákhoz vezethetnek.

  • Gyors kivitelezés: Nincs száradási idő, így nagy felületek is gyorsan elkészíthetők.

Összefoglalva:
A gipszkarton a belsőépítészet "Mercedesze" – egy megbízható, sokoldalú, modern építőanyag, amely kiváló tulajdonságai miatt ma már szinte elengedhetetlen az építőiparban.

A gipszkarton felhasználási területei

A gipszkarton mára vezető építőanyag lett, különösen üzlethelyiségekben és irodákban, de családi házaknál is kiválóan alkalmazható. Fejlesztése folyamatos, és felhasználási területei is folyamatosan bővülnek. Valójában csak a képzelet szab határt annak, mire használható.

A gipszkarton válaszfalakat általában fém profilvázas szerkezetre csavarozva építik, amely profilok különböző vastagságúak lehetnek, és ezek határozzák meg a fal vastagságát. Például egy 50 mm-es profilra mindkét oldalról 12,5 mm-es gipszkartont csavarozva 100 mm-es válaszfalat kapunk. A falvastagság a hagyományos keretek között akár 150 mm-ig is növelhető, extrém esetekben pedig ennél is vastagabb falak kialakítása lehetséges.

Legnépszerűbb felhasználási területek a válaszfalak, előtétfalak és álmennyezetek. A gipszkarton különösen jól alkalmas nagy terek gyors és esztétikus felosztására. A vékony, úgynevezett pengefalak például zuhanyzók építésénél jelennek meg, ahol vízálló, impregnált, zöld színű gipszkartont használnak. A válaszfalakat jelentősen gyorsabban lehet elkészíteni, így pár óra alatt akár több négyzetméteres falat is fel lehet húzni, amelyet azonnal lehet glettelni és festeni.

Az álmennyezetek területén a gipszkarton szintén rendkívül népszerű. Különösen családi házakban ajánlott, hiszen kőzetgyapottal kombinálva kimagasló hőtartást biztosít, valamint könnyedén rejthetők el benne a gépészeti vezetékek és berendezések. Egyre gyakrabban építenek be álmennyezetbe süllyesztett világítást, valamint különféle design elemeket és dobozolásokat is. A gipszkarton könnyű szabhatósága révén az utólagos módosítások, például lámpabeépítések is minimális porral és bontással járnak.

A korszerű, impregnált gipszkartonnak köszönhetően már a fürdőszobai falak kialakítása sem akadály, bár itt a falaknak nagyobb terhelést kell elviselniük, például mosdók, tükrök vagy lámpák súlyát. Ezért a fémvázakat különösen gondosan kell megtervezni és kivitelezni, hogy ezek az elemek megfelelő alátámasztást kapjanak.

Összességében a gipszkartonnak számtalan felhasználási lehetősége van, és a hagyományos építőanyagokhoz képest sokkal gyorsabban lehet vele haladni. Népszerűsége várhatóan tovább növekszik, hiszen a folyamatos innovációk révén speciális tulajdonságokkal bővül, és új alkalmazási területeket hódíthat meg az építőiparban.

Share